Az 1.rész…

Walt_Disney_1920X1200_Wallpape_by_o&miyazaki3a
 
    A Walt Disney és a Miyazaki munkásság (I.rész)
 

Ebben a terjedelmesebb posztomban a két alkotóval kapcsolatos dolgokról, életükről, alkotásaikról, díjnyertes műveikről szeretnék információkkal szolgálni. Remélem, elég részletesnek tartjátok majd, és esetleg újdonságokat is felfedeztek benne. Jó olvasást! 🙂

Walt Disney, az alkotó

A mindenki által ismert mesék atyja, Walt Disney, 1901. december 5-én Chicagoban született, és eredetileg a Walter Elias Disney nevet viselte. A világ egyik leghíresebb amerikai filmrendezőjévé vált, aki emellett producer, forgatókönyvíró, szinkronszínész és rajzfilmgyáros volt. Disney a negyedik gyermek volt a családban, édesapja –Elias Disney– ír, míg édesanyja-Flora Call– német származású volt. Családjával együtt előbb 1906-ban Marceline város mellé, később 1910-ben Kansasbe költöztek.

Itt kezdte el tanulmányait, elsőként a Kansas City Public School District-be, majd a  Benton Grammar School-ba járt. Már a gyermek Disney-t is élénken foglalkoztatta a rajzolás, nem kevésbé a vonatok, melyeket még Marceline-ben szeretett meg. (Ez a település voltaképpen az ottani vasútvonalaknak köszönhetően épült ki.) A Benton Gimnázium egy fontos állomásnak tekinthető az életében, hiszen itt találkozott Walter Pfeiferrel, aki színház rajongó családból való származása folytán megismertette Disney-vel a mozgóképek világát.

1917-ben édesapja munkája miatt a család visszaköltözött Chicagoba, Disney itt kezdte el az első évét a McKinley High Schoolban, illetve esténként tanfolyamra járt egy chicagói művészeti iskolába. Erre nem sokra következett az első világháború, és bár az iskolai újság karikaturistájaként hazafias témákra összpontosítva rajzolt, mindez abban a helyzetben nem volt számára elégséges, ezért tizenhat éves korában otthagyta a középiskolát, hogy csatlakozhasson a hadsereghez. Mivel ekkor még kiskorú volt, csatlakozását elutasították. Mivel ez a törekvése nem sikerült, így barátjával közösen a Vöröskeresztnek segédkeztek. A békét követően, 1919-ben, Disney Kansasbe költözött vissza, itt szerette volna elkezdeni művészi karrierjének kiépítését. (Először a politikai karikatúrák és a képregények világa felé orientálódott.) Disney, testvére (Roy) révén, kapcsolatba került a Pesmen-Rubin Art Studioval, ahol munkába is állt, reklámújságokat, magazinokat és filmeket készített. Itt léte alatt ismerte meg Ubbe Iwerks, akivel –mikor elérkezettnek látta az időt- úgy döntöttek, hogy saját kereskedelmi céget hoznak létre. Ez, 1920 januárjában egy rövid életű cég formájában létre is jött, mely a úgynevezett ” Iwerks – Disney Commercial Artists ” nevet viselte. Disney a Kansas City Film Ad Companynél is dolgozott, ahol lehetősége volt megismerkedni az animáció világával, ennek hatására pedig az animátori pálya mellett horgonyzott le. Sok kísérletezés és az alkalmazottak toborzása után úgy döntött, hogy saját animációs üzletet épít ki. Ebben a cégben az első nekifutás után, bár nyereséget szereztek, mégsem tudták fedezni a magas bérekért fizetett alkalmazottakat. A cég csakhamar csődbe ment, ekkor újabb dologban kezdtek el gondolkozni, méghozzá egy hollywoodi stúdió alapításában. Disney és Roy végül egyesítette a pénzét, és ebből hoztak létre egy rajzfilm stúdiót Hollywoodban. Disney az „Alice Comedies” címet viselő vígjátékhoz szeretett volna forgalmazókat találni. (Ezt a művet még Kansasben alkotta meg.) Hamar jelentkezett is egy New Yorki forgalmazó, Margaret Winkler személyében, akivel megállapodást is kötöttek. Az alkotást siker koronázta.Walt_Disney_and_Lilian_Disney1925-ben Walt Disney megismerkedett későbbi feleségével, Lillian Boundsszal, akivel még abban az évben összekötötték életüket.

1927-ben Margaret Winklert feleségül vette Charles Mintz, aki átvette feleségétől az irányítást, ezt követően pedig elrendelte, hogy a későbbiekben minden animációs sorozatot az Universal Pictures forgalmazói hatáskörébe kell adni. Disney-ék új sorozata „Oswald, a szerencsés nyúl” szinte azonnali siker lett. Oswald népszerű karakterét egyébként Iwerks hozta létre. Ennek a sikernek köszönhetően a Disney stúdiót kibővíthették. 1928-ban a termelési költségvetések problémája miatt, Disney és Mintz összekülönböztek, így Disney kilépett. Sajnos a cég formált jogot az Oswald-ra, ám 2006-ban a Walt Disney Company újra megszerezte a hozzá kapcsolódó tulajdonjogokat.

Disney az események hatására úgy érezte, hogy ki kell dolgozni Oswald helyére egy új karaktert, ez a választása pedig az egérre esett. (Eközben visszatért Kansasbe.) Disney vázlatait az egérről Iwerks dolgozta át a könnyebb animálás érdekében, az egér hangját és személyiségjegyeit Disney szolgáltatta egészen 1947-ig. Egy alkalmazott így nyilatkozott: „Ub tervezte Mickey fizikai megjelenését, a lelkét pedig Walt adta”. Az egér neve eredetileg Mortimer volt, de Lillian Disney szerint ez nem hangzott túl csalogatóan, ezért átnevezték Mickey-re. (Mickey riválisát/párját is hamar megalkották, ő volt Minnie.) Eleinte rövid és néma formában kelt életre a vásznon, de nagyon hamar óriási érdeklődésre tett szert. (Megelőzte az akkoriban igen sikeres Félix, a macska című rajzfilmsorozatot, és az 1930-as évek elejére a népszerűsége az egekbe szökkent.)

1935-ben a „Mickey Mouse” sorozat áttért a színes filmre, és hamar követik az újonnan induló Donald kacsa, Goofy és Plúto. (A  Plútó és Donald 1937-ben, míg a Goofy 1937-ben vált önálló rajzfilmmé.)

A Disney házaspár gyermeke 1933-ban született, és a Diane Marie Disney nevet kapta. Emellett volt még egy lányuk, Sharon Mae Disney, akit örökbefogadtak. Diana férjhez ment Ron Millerhez, így neve a Diane Disney Millerre változott. Házasságukból hét gyermek született. Évekkel később Diana társalapítója lett a Walt Disney Family Museumnak, mely azzal a céllal jött létre, hogy megőrizze az édesapja emlékét, és a rajongók is megtekinthessék a személyes tárgyait. Diana napjainkban, 2013 novemberében hunyt el. (Az ajánlott oldalak résznél feltüntettem egy ide vonatkozó cikket, illetve a múzeum hivatalos oldalát is a linkek közé tettem.) Disney másik lánya, Sharon is sokat jótékonykodott élete során, illetve alapítványokat és adományt is létrehozott. Ő,1993-ban rákos megbetegedésben hunyt el.

Disney, 1939-ben vászonra tette a Hófehérke és a hét törpe című rajzfilmet, mely amellett, hogy hatalmas sikert aratott, egy nagy és hét kisebb Oscar-díjat is hozott az alkotók számára.

A későbbiekben jelent meg a Pinokkió, a Fantázia és a Dumbó című rajzfilm. Szintén új találmányok és forradalmi ötletek hadának köszönhető a Bambi, a Hamupipőke, az Alice Csodaországban, a Pán Péter, a Susi és Tekergő, a Csipkerózsika, a 101 kiskutya vagy A kőbe szúrt kard.

Ezen alkotások után nem sok kellett ahhoz, hogy a világ leghíresebb rajzfilmkészítőjeként és legnagyobb producereként tartsa számon a szakma. Fivérével közösen hozták létre a Disneyland vidámparkot, és a Walt Disney Companyt. Élete során ő nyerte el a legtöbb Oscar-díjat, összesen 59 alkalommal volt jelölt, ebből pedig 26 alkalommal díjat is nyert. (23 díjat a filmjeiért, 3 díj emlékdíj)

Alkotótársai és ismerősei „magányos farkasként” tartották számon Disneyt, olyannak, aki csak kevesekhez kötődött szorosabban.

Disney a 65. születésnapja előtt tíz nappal hunyt el Burbankban, tüdőrákban szenvedett. Halálát követően a cég tovább vitte a mester álmait, hiszen megvalósították A dzsungel könyvét, amelynek munkálataiban még Disney maga is közreműködött.

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Walt_Disney

http://filmek.s9.hu/walt-disney-animacios-mesek/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Eg%C3%A9sz_est%C3%A9s_Disney-rajzfilmek_list%C3%A1ja

Ajánlott oldalak:

http://www.imdb.com/name/nm0000370/bio?ref_=nm_ov_bio_sm

http://www.mesek.tv/videok/disney-mesek

http://index.hu/kultur/2013/11/20/meghalt_walt_disney_lanya/

http://www.waltdisney.org/

Image

“Gyors friss”…

Sziasztok! tumblr_msgrycjRSj1rjxs7io1_1280

Még a nagy cikkezés előtt egy gyors frissítés…újabb prezentációt készítettem a már szűkített téma alapján,lessétek meg! 😉

http://prezi.com/_xxsgpu8wk2p/kutatasi-beszamolo/

Illetve újabb infókat kaphattok Miyazaki-ról az alábbi blogon:

http://miyazakieletmu.wordpress.com/

 

Jó olvasgatást! 🙂

Szakdolgozatterv…

Sziasztok ismét! 🙂

336_2

 

Újabb tapasztalatokkal lettem gazdagabb az utolsó poszt óta…elkészítettem a szakdolgozattervet,a gondolattérképet,és mindeközben rájöttem,hogy ostoba dolog előre kitalálni a még meg nem írt irományom címét! XD

Az alábbiakban feltöltöm a képet arról,hogy én hogyan képzeltem el ezt a bizonyos térképet,és ezen az is jól látható,hogy milyen nagyobb egységekre tagoltam a dolgozatot. (Remélem látható formában tudom ide feltölteni,amennyiben nem volna kivehető,szívesen elküldöm külön annak,aki igényt tart rá. 😀 )

Íme az alkotásom:

Kép

Újra és újra átgondolva a koncepciót,átrágva a kifejthetőségi lehetőségeket,egy sokkal szűkebb témakörhöz jutottam,de ez látható a címváltozásból is.

Pár hangsúlyos dolgot feljegyeztem magamnak, lehet,hogy annak sem árt ezekkel vigyázni,aki hozzám hasonlóan most kezdi el összeállítani a szakdolgozatot: hayao-miyazaki-kikis-delivery-service-movie-image-1

1.Válassz témakört,de ne válassz hozzá azonnal címet!–> Én eleinte abba a hibába estem,hogy- mivel már ezt korábban kitaláltam,túlságosan ragaszkodtam hozzá-  a cím alá akartam alárendelni a tartalmat,nos…ezt többet nem teszem…

2.Ha megtaláltuk a témakört, akkor kezdjük el szűkíteni, első nekifutásra…másodikra…harmadikra…egészen addig,amíg valami letisztázott dolog lesz!–>A szűkítés fontos,de nem egyszerű…sem elsőre…sem másodikra…sem harmadikra…de ötszázhuszonhatodik nekifutásra azért összejön 😉 .

3.A legfontosabb elem a hipotézis,amíg az nincs,addig sok más sincs…úgyhogy találjunk egy hipotézist!–>Én ezzel szenvedtem a legtöbbet,mivel elemzéses témát szerettem volna, nem pedig érvelőt vagy hasonlót.

4.Kérjünk segítséget!–>Mennyire sokat segíthet egy szakdogát megírt anyuci vagy apuci! 😀

5.Szánjuk rá magunkat!–>Filmezés,henyélés,olvasgatás,minden csak nem ez…le kell ülni az asztalhoz,és kész…mondjuk,szerintem jó,ha van csoki,meg mézes meleg tej… 🙂

Mivel a tervezéses dolgon átestem, jöhet a tartalmi része! A későbbiekben javarészt már csak kifejtős cikkeket szeretnék feltölteni,természetesen a feldolgozott témában. Remélem azokat is szívesen fogadjátok majd! 🙂 Nausicaa (1)

 

Prezentációm :D

Dolgozgattam, és ennek gyümölcsét most megosztom Veletek! 😀

A szakdolgozathoz készítettem egy mankóként szolgáló prezit, amely segít az alapvető pontok fixálásában. Ez azért is nagyon fontos,hogy amikor leülök és elkezdem majd megírni a fejezeteket,akkor ne ilyen legyen az ábrázatom:Ponyo arc

Link a prezihez: http://prezi.com/eukgfiximb6r/a-miyazaki-filmek-szimbolika-rendszerekonfliktus-es-karak/

 

Továbbá, megragadnám az alkalmat,hogy egy másik blogra is felhívjam a figyelmet, melyet két társammal együtt szerkesztgetünk szintén a Miyazaki-filmes témában. Ezt is bátran lehet követni,akinek megtetszik! 🙂

Link a Miyazaki-életműs bloghoz: http://miyazakieletmu.wordpress.com/2013/10/01/stamp_films_hayao_miyazaki_2_by_ttpersephonett-png/

 

Minden szépet és jót a következő bejegyzésig! 🙂

Indulás!

Kedves idetévedő Látogató! 🙂

Ez a blogot alapvetően két dolog miatt keltettem életre…egyrészt, mert hosszas gondolkodós agytorna után kiválasztottam a tervezett szakdolgozatom témáját…másrészt pedig új ismeretekkel,összefoglalókkal és gondolatokkal szeretnék szolgálni mindazoknak, akik nagyobb érdeklődéssel vannak a japán animáció királyának alkotásai, azaz Miyazaki Hayao munkássága iránt.

Terveim szerint ez a kutatói blog mankóként fog segíteni engem a későbbiekben, hogy a szakdolgozathoz felhalmozott információkat egybegyűjtve rendszerezettebben átlássam a gondolataimat. Remélem, hogy nemcsak számomra, de mások számára is szolgálok majd újdonsággal, érdekességgel, vagy csak szimplán néhány filmajánlóval… 🙂

Lássuk csak, aki még eddig nem ismerné, Ő itt a nagymester:

miyazaki

link a képhez: http://filmdroid.hu/wp-content/uploads/2012/11/miyazaki.jpg

A blog címe csak részben azonos a szakdolgozat címével, a várható cím a következő lesz: A Miyazaki- filmek szimbolika rendszere,konfliktus-és karakterelemzés

Mindenképpen a tervezett címből szeretnék kiindulni, ehhez kell igazodnom, fontos, hogy a dolgozat súlypontja is e köré legyen kiépítve. Úgy tervezem, hogy rajzolok… felrajzolok egy “gondolattérképet” , amely alapján az egyes fejezeteket a másikra tudom építeni, külön megfogalmazva ezek alapján a kiemelendő kérdéseket, hipotéziseket, esetleg problémás részeket. Erről fotót fogok készíteni, hogy szemléltessem, hogyan is indulhatunk neki a szakdolgozatunknak egy ilyen térkép alapján. 🙂 Hátha segít valakinek…és persze remélhetőleg nekem is! 😀

A motivációm szerencsére megvan a témát illetően, hiszen én is nagy rajongója vagyok a filmeknek, a meséknek, az értékek efféle közvetítésének. Úgy gondolom, hogy ezek az alkotások eszközök is… eszközök, melyekkel különböző értékeket, ideákat, emberséget taníthatunk a gyerekeknek, de még a felnőtteknek is. Egy olyan- szerintem életszagú- világot, jellemeket, életszemléletet, képet mutatnak a művek, melyek által a néző kevésbé kerül illúziók és sablonos jó-rossz karakterek, cukormázas sorsok, gondolkodásra nem késztető, gyártósoron készült sztorik ösvényére… 🙂 Talán ezért is érdemes ezekkel mélyrehatóbban foglalkozni, akár szakdolgozatot írni róluk, akár cikkeket vagy feljegyzéseket, vagy akár csak esős napokon takaró alól nézni őket…

Nemsokára feltöltöm a térképet, addig pedig egy kis ajánló 🙂 :

http://www.youtube.com/watch?v=kKnKgK-uws4